Gyöngyöspata városa a fővároshoz közel, a Mátra délnyugati lábánál, festői környezetben fekszik. Az egykori Pata területe már 3500 évvel ezelőtt kedvelt lakóhelye volt az avaroknak. A magyarok a honfoglalás óta lakják, Anonymus írása szerint „Árpád fejedelem nagy földterületeket adományozott a Mátra erdeiben két vezérének, Ednek és Edemennek, kiknek unokája, Pata később várat épített. Az ő utóda lett a későbbi magyar király, Aba Sámuel.”
Gyöngyöspata a XIV. századig Eger után a megye második legnépesebb települése volt. Első írásos emléke egy 1234-ben kelt oklevél. Az 1400-as évek közepére már mezővárossá bővült, e rangját az 1871-ig őrizte.
A falu felett emelkedő Vár-hegyen már nem áll erődítés, egy nemzetiszínű zászló emlékeztet az Anonymus által is említett várra. A X. században épült vár égetett fa-agyag technológiával készült, s az 1460. június 8-i csatában pusztult el, amelyet Mátyás király vívott a cseh husziták ellen, a király első csatáját épp itt harcolta meg. A harcokban való helytállásért Mátyás adómentességet biztosított a településnek. Az adománylevél másolata ma is megtalálható a mai Kis Boldogasszony templomban, csakúgy, mint az a bőrtűs kehely, melyet a győzelem emlékére kapott a település. A vár mellett 1010 körül épített Szent Péter főesperességi templom saját korában negyven település egyházi központjául szolgált, ám a tatárjáráskor szinte elpusztult. Helyét emlékpark őrzi.
Az 1300-as évek közepén új román stílusú római katolikus templomot emeltek a pataiak, amit később többször átépítettek, bővítettek majd a XV. században a gótika jegyében fedték át. A gótikus felépítésű szentély XVII. században faragott barokk oltára nyolc méter magas, dél-lengyelországi mesterek műve. Az oltáron fekvő Jesse életnagyságú törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok és próféták dús aranyozású, festett szobrai felett koronás Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekkel, az ágakon szőlőlevelek díszlenek. A kétoldalt felnyúló ágak koszorúként ölelik át a Mária születésének oltárképét a fa közepén. A fa törzse ezüstszínű, az ágak aranyozottak. A mennyezetet gótikus bordák tartják, közöttük leheletfinom ritmusban feszül a boltozás, a szentély északi falában gótikus szentségházat takar a kovácsoltvas rács és fog körül a korabeli kőkeret.
A templom további nevezetessége a “Patai graduálé”, amely az egyik XV. századi patai kántor kottáit és feljegyzéseit tartalmazza, csakúgy mint a Hertul mester motívumaival gazdagon díszített Nekcsei biblia, melynek eredetijét a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzik. A biblia Nekcsei Demeter - Károly Róbert tárnokmestere-, a település birtokosa megrendelésére készült.
A Danka-patakon háromlyukú műemlékhíd ível át, Nepumuki Szent János szobra díszíti. A tájházban kiállított történelmi emlékek között szerepel a gyönyörű patai palóc népviselet, szemet gyönyörködtető kellékekkel.
A Mátra déli vulkanikus talajának földtani adottságai - párosulva az itt élők szorgalmával - évről évre kiváló minőségű gyümölcsökkel és borokkal ajándékozzák meg a környéket. A borbarátok különleges, hétszintes pincesoron válogathatnak a helyi nedűkből. A kirándulók a környék természeti szépségeiben, hegyeiben, forrásaiban, horgásztavaiban, vagy például a vadászatban lelhetnek felüdülést, kikapcsolódást.
