Gyöngyöspata büszkeségei
Tudta-e Ön, hogy..
A Gyöngyöspatán található helytörténeti gyűjtemény igazi időutazást kínál az érdeklődők számára. A település közepén, egy kis dombon, a Jesse oltárt őrző festői templom tövében bújik meg a kis házikó, melyben a hagyományosan berendezett paraszti környezet, a népviselet és a kézművesség emlékei mellett betekinthetünk néhány rég elfelejtett mesterség titkaiba.
A XIV. században épült templom egy korábbi, a tatárjárás idején elpusztult román kori templom helyén épült. Később jelentősen kibővítették és átépítették, a XV. század végére készült el a ma is látható formájára. A későbbi korokban történt még néhány hozzáépítés, de a templom szinte teljesen gótikus megjelenése nem sokat változott az elmúlt évszázadokban.
Ha az „igazi népviselet az, melynek minden darabját a nép maga csinálja", akkor nemigen beszélhetnénk palóc népviseletről. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az évszázadokon át házilag készült vászonruhák igen egyszerűek, csaknem dísztelenek lehettek.
A Danka patakon ível át a háromlyukú műemlék híd. Szegmentíves dongaboltozatú, a hídfőkön kiszélesedő kőalkotás.
A Nekcsei-biblia lényegében egy kétkötetes Szentírás. 1330 körül Hertul mester királyi festő festette, az Aba nemzetséghez tartozó Nekcsei Demeter (†1338) számára, aki I. Károly tárnokmestere volt 1315-1338 között.
A gyöngyöspatai templom egyik nevezetessége az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött “Patai graduálé”, amely a XV. századi patai kántor kottáit és feljegyzéseit tartalmazza a XVI. század elejéről.
Pata várát a 10. században építették a 260 méter magas Várhegyre. A ma már csak a benőtt sáncokból felismerhető egykori palánkvár alapterülete több, mint egy hektár volt.
A „Hétsoros Pincefalu” területe már az avar korban is lakott volt. Az itt végzett ásatások során megtalált leletek (pl. a metszőkés) tanúbizonysága szerint pedig még szőlőtermesztést is folytattak az akkori emberek.
Jankovics Marcell: „Jessze szent gyökere lett erős fává” – Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél
Gyöngyöstől néhány kilométerre, egy kies völgyben fekszik a honfoglaló Pata vezér nevét viselő település, Gyöngyöspata. Legfőbb nevezetessége a gótikus stílusú, római katolikus templom, mely lényegében az 1470-ben elnyert formáját őrzi. A templom főoltárán áll a magyarországi barokk egyházművészet egyedülálló remeke, az ún. Jessze fája szoboregyüttes, mely a maga nemében páratlan a világon. Három tévéműsort szenteltem neki eddig, többször írtam már róla, és egyik ismeretterjesztő könyvem, A fa mitológiája borítóján is az „Ő” képmása díszlik, mégsem tudok betelni vele. A tudatos-tudattalan alkotásnak e különösen ihletett példája bővelkedik jelképi jelentésekben. Számomra utolérhetetlenül gazdag. Valahányszor meglátom, mindig újabb és újabb képzettársítást sugalmaz. Ez az írás azt rögzíti, ahol 2005 tavaszán tartok a felderítésben.
