A Gyöngyöspatán  található helytörténeti gyűjtemény igazi időutazást kínál az érdeklődők számára. A település közepén, egy kis dombon, a Jesse oltárt őrző festői templom tövében bújik meg a kis házikó, melyben a hagyományosan berendezett paraszti környezet, a népviselet és a kézművesség emlékei mellett betekinthetünk néhány rég elfelejtett mesterség titkaiba.

A Danka patakon ível át a háromlyukú műemlék híd. Szegmentíves dongaboltozatú, a hídfőkön kiszélesedő kőalkotás.

Hamarosan.

A Nekcsei-biblia lényegében egy kétkötetes Szentírás. 1330 körül Hertul mester királyi festő festette, az Aba nemzetséghez tartozó Nekcsei Demeter (†1338) számára, aki I. Károly tárnokmestere volt 1315-1338 között.

A XIV. században épült templom egy korábbi, a tatárjárás idején elpusztult román kori templom helyén épült. Később jelentősen kibővítették és átépítették, a XV. század végére készült el a ma is látható formájára. A későbbi korokban történt még néhány hozzáépítés, de a templom szinte teljesen gótikus megjelenése nem sokat változott az elmúlt évszázadokban.

A gyöngyöspatai templom egyik nevezetessége az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött “Patai graduálé”, amely a XV. századi patai kántor kottáit és feljegyzéseit tartalmazza a XVI. század elejéről. 

Ha az „igazi népviselet az, melynek minden darabját a nép maga csinálja", akkor nemigen beszélhetnénk palóc népviseletről. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az évszázadokon át házilag készült vászonruhák igen egyszerűek, csaknem dísztelenek lehettek. 

Pata várát a 10. században építették a 260 méter magas Várhegyre. A ma már csak a benőtt sáncokból felismerhető egykori palánkvár alapterülete több, mint egy hektár volt.