Filmeken és fotókon is feldolgozták a gyöngyöspatai népviseletet. Németh Erzsébet pályázati segítséggel lebonyolított kutatómunkája nyomán a pataiak népi öröksége bármikor újraalkothatóvá vált a jövőben – egyelőre a ruházat, később a zenei emlékek is.

Szekrények, ládák mélyéről és a mai ünnepnapok használatából egyaránt értékes ruhadarabok kerültek elő Gyöngyöspatán Németh Erzsébet kutatásai nyomán.

A Néprajzi Múzeum Tradíció-pályázata nyomán rögzített filmfelvételekből és a képanyagból Németh Erzsébet elmondása szerint száz év múlva is hitelesen újraalkotható lesz a helyi palóc népviselet. A múzeumba bekerült anyag rendszerezetten dokumentálja a különböző szövetfajtákat, öltésmintákat, a kendők kötését.

Ünnepi, „táncba hordott”, „valahová menő” és „templombajáró” viseleteket is tartottak egy-egy háztartásban. A munka során nagyszülőktől örökölt és rekonstruált ruhadarabokat egyaránt felleltek a „ládafiában”: hatvanéves csizmák, „jánkori kosaras cipők” láthatók a gyűjtött anyagban. Olyan ruhát is megőriztek a patai asszonyok, amely egy 1908-ban készült fényképen már addigra jócskán használt öltözetként szerepel.

A kutató az egyik Ködellik a Mátra-találkozón figyelt fel a díszes gyöngyöspatai népviseletre, s tervei között szerepel a patai népzenei emlékek feldolgozása is, várhatóan 2016-ban. A „Gyöngyöspata eredeti viseleteinek őrzői a XXI. század elején” címmel elkészült anyagot az szakember a hétvégén adta át a város új polgármesterének, Hevér Lászlónénak és a Pávakörnek. A város vezetője a gyöngyöspatai közösség nevében megköszönte a kutatónak, hogy önkéntesként felfedezte és még ismertebbé segített tenni a helyi hagyományokat.

A Pávakör három tagja nemrég Egerben, a megyei könyvtárban is bemutatta a helyi viseletet. Lévai Lajosné, Adamek Lászlóné és Lados Lászlóné mesélt az öltözékekhez kapcsolódó szokásokról is.