Látogatóknak

Fafaragóra, festőművészre, netán cukortortára volna szüksége? Itt a gyöngyöspatai kézművesek listája.

Gyöngyöspata városa a fővároshoz közel, a Mátra délnyugati lábánál, festői környezetben fekszik. Az egykori Pata területe már 3500 évvel ezelőtt kedvelt lakóhelye volt az avaroknak. A magyarok a honfoglalás óta lakják, Anonymus írása szerint „Árpád fejedelem nagy földterületeket adományozott a Mátra erdeiben két vezérének, Ednek és Edemennek, kiknek unokája, Pata később várat épített. Az ő utóda lett a későbbi magyar király, Aba Sámuel.”

Gyöngyöspata a XIV. századig Eger után a megye második legnépesebb települése volt. Első írásos emléke egy 1234-ben kelt oklevél. Az 1400-as évek közepére már mezővárossá bővült, e rangját az 1871-ig őrizte.

A falu felett emelkedő Vár-hegyen már nem áll erődítés, egy nemzetiszínű zászló emlékeztet az Anonymus által is említett várra. A X. században épült vár égetett fa-agyag technológiával készült, s az 1460. június 8-i csatában pusztult el, amelyet Mátyás király vívott a cseh husziták ellen, a király első csatáját épp itt harcolta meg. A harcokban való helytállásért Mátyás adómentességet biztosított a településnek. Az adománylevél másolata ma is megtalálható a mai Kis Boldogasszony templomban, csakúgy, mint az a bőrtűs kehely, melyet a győzelem emlékére kapott a település. A vár mellett 1010 körül épített Szent Péter főesperességi templom saját korában negyven település egyházi központjául szolgált, ám a tatárjáráskor szinte elpusztult. Helyét emlékpark őrzi.

Az 1300-as évek közepén új román stílusú római katolikus templomot emeltek a pataiak, amit később többször átépítettek, bővítettek majd a XV. században a gótika jegyében fedték át. A gótikus felépítésű szentély XVII. században faragott barokk oltára nyolc méter magas, dél-lengyelországi mesterek műve. Az oltáron fekvő Jesse életnagyságú törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok és próféták dús aranyozású, festett szobrai felett koronás Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekkel, az ágakon szőlőlevelek díszlenek. A kétoldalt felnyúló ágak koszorúként ölelik át a Mária születésének oltárképét a fa közepén. A fa törzse ezüstszínű, az ágak aranyozottak. A mennyezetet gótikus bordák tartják, közöttük leheletfinom ritmusban feszül a boltozás, a szentély északi falában gótikus szentségházat takar a kovácsoltvas rács és fog körül a korabeli kőkeret.

A templom további nevezetessége a “Patai graduálé”, amely az egyik XV. századi patai kántor kottáit és feljegyzéseit tartalmazza, csakúgy mint a Hertul mester motívumaival gazdagon díszített Nekcsei biblia, melynek eredetijét a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzik. A biblia Nekcsei Demeter - Károly Róbert tárnokmestere-, a település birtokosa megrendelésére készült.

A Danka-patakon háromlyukú műemlékhíd ível át, Nepumuki Szent János szobra díszíti. A tájházban kiállított történelmi emlékek között szerepel a gyönyörű patai palóc népviselet, szemet gyönyörködtető kellékekkel.

A Mátra déli vulkanikus talajának földtani adottságai - párosulva az itt élők szorgalmával - évről évre kiváló minőségű gyümölcsökkel és borokkal ajándékozzák meg a környéket. A borbarátok különleges, hétszintes pincesoron válogathatnak a helyi nedűkből. A kirándulók a környék természeti szépségeiben, hegyeiben, forrásaiban, horgásztavaiban, vagy például a vadászatban lelhetnek felüdülést, kikapcsolódást.

Borászatok, borkóstolási lehetőségek:

Török László
3035 Gyöngyöspata, Petőfi út 11.
Hordós értékesítés

 


 Csernus és Társai Kft.

3035 Gyöngyöspata, Pata vezér u. 117.
Hordós és palackos értékesítés.


 Soós Családi Pincészet

Szüleinek, nagyszüleinek a Mátrai borvidéken mindig volt szőlője, és saját fogyasztásra megtermelt bora, kis mikroklímás tufakőbe vájt pincével. Nagyobb léptékben 2002-től, a családi mikro vállalkozás megalapításától foglalkoznak borászati termékek értékesítésével. Családi vállalkozásuk adja meg számára az igazi szakmai tapasztalatokat, sikereket, de emellett már számos mátrai borversenyen nyertek vörösboraik aranyérmet. Legfőbb terve, hogy elmélyüljön az összetett, nehéz, testes vörös cuvée borok világában.

https://www.facebook.com/pages/So%C3%B3s-Csal%C3%A1di-Pinc%C3%A9szet-So%C3%B3s-Family-Winery/581364998566639 
3035 Gyöngyöspata, Bem út 2/a

+36 37-364-036, +36 20-966-7009


 Kékhegy Pince

Kis családi borászat vagyunk Gyöngyöspatán, 2009 óta foglalkozunk borászkodással és első területeinket 2010. decemberében vásároltuk. Mindketten a budafoki Soós István Borászati Szakközépiskolában szereztünk Borász képesítést. A borkészítésről vallott filozófiánk egyszerűen megfogalmazható: élni a természet adta lehetőségekkel és a lehető legcsekélyebb beavatkozással segíteni azt a természetes folyamatot, amikor a szőlő levéből bor lesz. Célunk minél kevesebb beavatkozással, minél természetesebb módon elősegíteni egy olyan bor megszületését, amely magán hordozza a termőhely értékeit és a fajta legelőnyösebb tulajdonságait. Nem elegendő ugyanis egy jó terroir bort vagy egy jó fajtabort elkészíteni. Meggyőződésünk, hogy mint egy szép borban, ebben is meg kell találni az összhangot. Gyöngyöspatán illetve a Mátrai borvidéken ez komoly feladatot és kihívást jelent az új utat kereső borász számára.

Gyöngyöspata, Ady Endre út (pipishegyi pincesor)

+36 30-493-9082

www.kekhegy.hu

https://www.facebook.com/pages/K%C3%A9khegy-Pince/1413878165507534?fref=ts 


 Maka Pince

A 20 hektáros birtokukról származó borokat irányított erjesztéssel, acéltartályos illetve ászokhordós érleléssel készítik. Többféle stílusban kínálnak borokat: a könnyű, gyümölcsös, reduktív fehérborok mellett megtaláljuk a testesebb, ászkolt, érlelt fehérborokat is, ezen kívül édes desszertborokkal és testesebb, érleltebb vörösborokkal is várják vendégeiket. Pincéjükben 20 fő csoportot tudnak egyszerre fogadni borkóstolóra. Előzetes bejelentkezés szükséges!

3035 Gyöngyöspata, István kir. út 16. 

+36-37-364-205  

+36 20 575 9865 

www.maka.hu 

https://www.facebook.com/makapince.gyongyospata?fref=ts


Kolozsi Pincészet

A szőlőtermesztéssel és feldolgozással foglalkozó pincészet négy évvel ezelőtt választotta székhelyéül a Mátra délnyugati lábánál meghúzódó - bortermeléséről és történelmi múltjáról híres - Gyöngyöspatát, ahol szőlőültetvényt majd borospincét vásárolt. A pincészet Kolozsi Ákos egyéni vállalkozásaként működik, akinek vállalkozása e körben csak most kezdi bontogatni szárnyait. Tevékenységi köre kiterjed szőlőművelésre, szőlőtermesztésre, szőlő feldolgozásra, borkészítésre és forgalmazásra. Jelenleg 3 hektáron folyik a gazdálkodás, melynek területen Leányka és Bíbor kadarka szőlőfajták találhatók. 

Kolozsi Ákos +36 30 218-0551

www.kolozsipinceszet.hu  


GOLDWINE-TRADE Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

3035 Gyöngyöspata, Ady út 7
Hordós értékesítés


 Nandi Vendégház

Az ország egyik ritkaságszámba menő szőlészeti-borászati történeti magángyűjteményével és egy varázslatos 400 éves pincével várja vendégeit a Nandi Vendégház, 15 férőhellyel, 2-3 ágyas, fürdőszobás szobákkal amelynek árában a reggeli is benne foglaltatik, csodálatos falusi környezetben, szívélyes vendéglátással. Igény szerinti étkeztetéssel és folklórműsorral, német és angol nyelvű idegenvezetéssel, 2 napos előzetes bejelentkezés alapján élvezhetik a max. 50 fős csoportok a borkóstolót az egykori dézsmapincében, amit a műemléki szempontból világhírű patai templom építésével egy időben vághattak. Érdemes megkóstolni a ház specialitását, a füstölt csülköt vörös babbal és boros káposztával, a buciban tálalt palóclevest és a híres patai bélest.

3035 Gyöngyöspata, Arany J. út 10

+36 30 253 1398, +36 37 364 012

fax: +36 37 364 012

https://www.facebook.com/nandimagdi?fref=ts 


 Szecskő Tamás

A borászat alapítója, hajtóereje Szecskő Tamás. „Édesapám családja borral is foglalkozott, egészen korán be lettem fogva a szőlő- és pincemunkákba. Már kamaszkorom elején kérdéseket tettem fel magamnak az akkor szokásos eljárásokról, a választ pedig a könyvekben kerestem. Autodidakta módon kezdtem szélesíteni a látókörömet, új ismereteimet a gyakorlatba átültetve pedig a sikerélmény sem maradt el: a borok tényleg jobbak lettek. A puszta érdeklődésből észrevétlenül szenvedély lett… 18 évesen nem volt már kérdés, mi legyek: a válasz magától értetődően és a legnagyobb természetességgel ott lakozott bennem – borász. Kárpótlással szerzett területeimről sokáig csak tömegborok készültek, de ahogy szélesedett a látóköröm, úgy támadt fel bennem a vágy: nem pusztán csak termelni, hanem valami egyedit, megismételhetetlent létrehozni. Szabadon élni, harmóniában a természettel. Teremteni, kiengedni a szellemet a palackból… Minden küzdelme, nehézsége ellenére biztosan tudom: nem tudnék mást csinálni, máshogy élni, nekem ez adatott.“

3035 Gyöngyöspata, Szűcsi út 7.
+36 30 537 2688

www.szecskopince.hu 

https://www.facebook.com/szecskotamas?fref=ts 


 

Seiben Károly
3035 Gyöngyöspata, Bocskai út 11
Hordós értékesítés


 

Losonci Bálint

A pincészet Gyöngyöspatán a Vári pincesoron van, melyet a borújságíróból borásszá lett Losonci Bálint és felesége működtet. A Gyöngyöspata határában megtalálható dűlők egyedi ízvilágú, koncentrált és harmonikus borokat adnak. 2004-ben készült el az első boruk; 400 palack olaszrizling az Úrráteszi dűlőből. 2006-ban vették meg első, présházas pincét és a geregi kékfrankos területet. 2008 júliusban kezdtek főállásban a "birtoképítésbe", Budapestről Gyöngyöspatára költöztek. 2009-ben került sor a Tőkések Mátrai Kézműves Borászkör első közös bemutatójára. Karner Gáborral és Szecskő Tamással már ezt megelőzen megkezdődött az együttgondolkodás, ami azóta is folyamatos. 2011-ben átvették az Év Borászfelfedezettje címet a Borászok Borásza többségében kereskedőkből álló grémiumától. A 2013-as évjárattól a Gereg dűlőben fekvő területeinken ökológiai szőlőművelésre tértek át. 2014-től az összes, általuk művelt területen biogazdálkodást szeretnének folytatni.

3035 Gyöngyöspata, Vári út 32

+36 30 828 6804
http://www.losonci.hu

https://www.facebook.com/losoncipince?fref=ts 


 

 Laczkó Borház

Igényes szőlőtermesztés, alacsony tőketerheléssel és minimális agrokémiával, a Borászatban hagyományos eszközök és eljárások alkalmazásával kíváló minőségű kézműves borok megalkotása.

Pince: 3035 Gyöngyöspata, Bodics tanya
Levelezési cím: Laczkó Gyula, H-3200 Gyöngyös Gólya u. 60.

+36 30 903 55 37

+36 30 492 74 42

+36 70 434 77 74

+36 37 319 090

http://www.laczkoborhaz.hu/ 

https://www.facebook.com/pages/Laczk%C3%B3-Borh%C3%A1z/219939294828317?fref=ts 

 

 


René's Wine Heaven


A Mátrai borvidék

A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7.815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek.

 

A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk egyik legszebb vidéke. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák, főleg a szőlő és gyümölcstermesztés számára. Gyöngyös a környező falvakkal együtt képezi a Mátrai történelmi borvidéket. Ezen a területen már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Szent István király idején már nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek. Írásos emlékeink a terület szőlővel, borral való kapcsolatát az 1040-es években említik először „1042-ben Saár határában zárdát építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik”.

Mátraalján a nagyobb arányú szőlőtelepítés a XIII. században indult meg, a XIV. században már jelentős a borkereskedelem is. A térség legnagyobb szőlőbirtoka Visontán a Haller család birtokában volt (1750-ben mintegy 50-60 holdnyi). A Kárpátok hegykoszorúja óvja a medencét a zord időktől, a Mátra hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden jóval ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjen. Ez a hely „Ahol a Nap és a hegy összeér”. Az itt készült fehér borok elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek.  Az itt érlelt bor hidat ver embertársainkhoz, barátságot köttet ember és ember között. A térségben termelik a Domoszlói Muskotályt is, mely bor méltán vált híressé az ország határain túl is. Az üde, friss gyümölcsös jelleg a vörös boroknál is jellemző. Markaz és Visonta térségében gyönyörű vörös borokat kóstolhat az ide látogató. Napjainkban a borvidékhez tartozó 22 településen termesztenek szőlőt. A körzet kiemelkedő bortermelő települései: Abasár, Markaz, Visonta, Nagyréde, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos. A szőlőfajták közül a hagyományos Olaszrizlingen, Leánykán és Muscat Ottonelen túl a Szürkebarát, a Sauvignon Blanc és a Chardonnay is kiváló minőségű borokat ad. A borok jól illeszkednek, simulnak tájjellegű ételeinkhez, erősítve egymás ízét, zamatát, finomságát.

A Mátrai Borvidék adja az ország szőlő-bor exportjának több mint egyharmadát, a nyugati exportnak pedig több mint 40 %-át. A térség exportban meghatározó üzemei a Nagyrédei Szőlőskert Zrt., és a gyöngyösi telephellyel rendelkező Danubiana Bt.

A Borvidékhez tartozó települések nemcsak a szüreti napok alkalmával nyújtanak turisztikai, idegenforgalmi látványosságot, hanem az év teljes egészében. A Mátra közelsége adta turisztikai lehetőségeket jól kiegészíti a települések műemlékeinek, emlékhelyeinek sokasága is.

Az ide látogatók kellemes élmények részeseivé vállnak, ha felkeresik a nevezetesebb emlékhelyeket: A gyöngyöspatai románkori templom, a gyöngyöstarjáni Haller pince, a nagyrédei Öreghegyi Borozó, a Szőlőskert Zrt. szőlészeti múzeuma, „Aba Sámuel” pince Abasáron, a kisnánai Kompolthy vár, a Farkasmályi pincesor.

 

A városi címer

2013-ban a gyöngyöspatai képviselő-testület egyhangú szavazással új címert fogadott el.

Gyöngyöspata új címerének leírása:

Lekerekített, csücskös talpú, egy vágással (vízszintes osztás), valamint egy hasítással (függőleges osztás) 1. számú és 2. számú felső illetve 3. számú és 4. számú alsó címermezőkre osztott stilizált címerpajzs. A címerpajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A felső és alsó címermezőket egy aranyszínű vízszintes pólya választja el egymástól, amelyen Kölcsey Ferenc nemzeti költőnknek, a Himnusz szerzőjének szállóigévé vált rövidített jelmondata: „HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS” olvasható. Az 1. sz. jobb felső (látvány szerint bal felső) címermezőben vörös színű háttérben, zöld színű hármas halom középső halmán egy aranyszínű leveles koronából egy ezüstszínű kettős kereszt emelkedik. A 2. számú bal felső (látvány szerint jobb felső) címermezőben kék színű háttérben két egymásra kereszt formában elhelyezett aranyszínű kulcs szerepel. Az egyházalapító apostolról és a személyiségét leginkább kifejező kulcsokról az alábbiakban olvashatunk. A 3. számú jobb alsó (látvány szerint bal alsó) címermező kék színű háttérben zöld alapon egy fehér színű, jobb lábát felemelő, balra tekintő vadászkutyát ábrázol, szájában aranyszínű szőlőfürt. A zöld alapon négy aranyszínű heraldikai liliom helyezkedik el. A stilizált fehér színű vadászkutya teste felett a Hunyadi-ház „Hollós címere” látható. A 4. számú bal alsó (látvány szerint jobb alsó) címermező zöld színű háttérben egy aranyszínű stilizált hordó közepén, egy függőleges helyzetű lopóban, bíbor színű bort ábrázol, két oldalán aranyszínű szőlőfürtökkel. A címerpajzs alatt kék színű szalag látható. Ezen aranyszínű betűkkel és számokkal a település latin betűs és rovásos névalakja, a település első írásos említésének 1234-es, a felavatás 2013-as évszámai, valamint a két feliratot elválasztó és hangsúlyosan a római katolikus hitre emlékeztető latin kereszt láthatók.

A községi címer

Gyöngyöspata község 1991-ben megalkotott hivatalos címere. Régi „patai pecsét” alakú. Pajzs: zöld mezőben ugró vadászkutya, szájában aranynyíl, valamint szőlőfürt. A kutya és a kereszt az Árpád-ház színére, az ezüstre utal. A háttér színe: királykék. A pecsét mintája: zöld mezőben fűszálak, a címer jobb felső sarkában kereszt. A kereszt színe: aranyozott, a címer szegélyével együtt.

A patai béles

1 kg sima liszt, 6,5 dl langyos, sós víz /1 evőkanál sóval/, ebbe vagy 1 teáskanál 20 %-os ecet vagy 0,5 dl száraz fehérbor, de az összes folyadék ne legyen több a megadott mennyiségnél - tehát bor esetében annyival kevesebb víz kell. 2 evőkanál ikrás libazsír - ez a legjobb, de lehet helyette disznózsír vagy margarin - minden zsiradék lágy állagú legyen. 1 egész tojás, 1,5 dkg élesztő, 1 csapott evőkanál kristálycukor, a kenéshez fél liter libazsír.

Töltelék - kisméretű asztal esetében, amelyből 14 szelet rétest kapunk.

Túrós - a klasszikus

1/2 kg pergős, darabos túró, 2 felvert tojássárgája, 2 dl tejföl, cukor, ízlés szerint kis vaniliacukor, esetleg reszelt citromhéj vagy csipet fahéj, s hogy a túró nedvességét felfogjuk, 1 evőkanál búzadara.

Almás

60 dkg reszelt almát – héjastul- kevés zsiradékon kicsit megdinszteljük, úgy, hogy az almareszelékek még felismerhetőek legyenek. Amikor kihűlt, teszek bele 10-15 dkg darált diót, esetleg kekszmorzsát vagy zsemlemorzsát, majd cukorral és fahéjjal ízesítem.

Meggyes vagy cseresznyés

60-70 dkg magozott cseresznye vagy meggy, 10-15 dkg kekszmorzsa vagy zsemlemorzsa, cukor, fahéj

S még lehet töltelék kinek-kinek fantáziája szerint...

Elkészítés

A lisztbe belemorzsolom az élesztőt, a cukrot és szárazon összekeverem. Utána vékony sugárban elkezdem beleönteni a langyos vizet, miközben úgy keverem, dagasztom, mint mikor kelt tésztát készítünk. Következik a felvert tojás, zsiradék, s addig verem /dagasztom/, míg szép, sima felületű tésztát nem kapok. Utána annyi cipóra osztom, amilyen méretű asztalom van, hogy egy-egy kihúzott cipó beterítse azt, és egy kicsit - kb. 5-8 cm-rel – lelógjon a széle. Anyáink a régi,faragott lábú parasztasztalon húzták – 100x70 cm. Kezdésnek ezt ajánlanám,hogy sikerélménye legyen mindenkinek. Később, ha gyakorlottabb valaki, nyugodtan lehet dupla méretű asztalon is dolgozni.

A fenti mennyiségből a kisebb asztal méretét számolva 4 cipót kell készíteni. A cipókat is ki kell egyenként dolgozni, ennek is sima legyen a felülete és alul is. Amennyiben „ráncos” a tészta, nem fog sikerülni vagy legalább is nem lesz elég szép. A kész tésztának - ha megnyomjuk ujjunkkal - ruganyosnak kell lennie.

Amikor a kis cipókat készítem, akkor a gyúródeszkát már rétesliszttel kell megszórni, könnyebb vele dolgozni. Meg kell jegyezni a cipózás sorrendjét, mert a kihúzást ennek megfelelően végezzük. Amikor kész a cipó, letakarjuk, hogy egy kicsit meleg helyen keljen. Az első cipó kelési ideje 25 perc.

(Amikor nem ez a komfortos világ volt, szüleink,nagyszüleink ilyenkor főztek tésztát, mert annak meleg, párás levegője segített a kelésben. Jó,ha ezt szem előtt tartjuk.)

Az asztalra terítünk olyan abroszt, amely nem nyúlós anyagból van. Nagyon fontos, mert különben az összetekerésnél nem lehet vele jól dolgozni! Ezt megszórom rétesliszttel úgy, hogy középre többet, ahová a cipót helyezem, a széle felé éppen csak egy kicsit, majd az abrosz közepére teszem a tésztát. Nagyon óvatosan, nyújtófával kezdem nyújtani, leheletszerűen, szinte csak átgördítem a tésztán. Nem szabad rányomni, mert beleragad az abroszba. Mikor a cipó már kb. 3x akkora mint volt, mindkét kezünkkel óvatosan elkezdjük széthúzni. Mindig csak kicsit,hogy el ne szakadjon! Arra kell törekedni, hogy a tésztát stabilizálni tudjuk az asztal két szélén, utána könnyebb húzni. Amikor ez sikerült, akkor körbe-körbe megyünk az asztal körül és mindaddig húzzuk, míg egy kicsit le nem lóg. Ekkor leszedjük a lelógott részről a szélét. Majd megszenteljük langyos zsiradékkal és” belecsapkodjuk” a tölteléket. Megszórjuk kevés kristálycukorral - ha túrós a töltelék, akkor tejföllel is.

No, most jön a hajtogatás vagy lapolás.

Megfogom az abrosz két hosszabb szélét, kifeszítem, s szinte csak átvetem, kb. az asztal közepéig, majd ugyanígy a másik oldalról is. Ezt még kétszer megismétlem mindkét oldalról, s a végén kapok egy 8-10 cm széles rudat, mely viszonylag lapos, mert a tésztát nem hengergetem, hanem „vetem”.

Ekkor rudakra vágom, s egy kizsírozott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe” helyezem” /kinyújtott ujjakkal a tészta alá nyúlok, s a két kinyújtott tenyér ujjai szinte átérik a rudat/, a tetejét vékonyan megkenem zsiradékkal. Kb. fél órát hagyom meleg helyen pihenni, jó közepes hőmérsékletű sütőben 20 perc alatt kész.

Szép pirosnak kell lennie, csak imitt-amott legyen benne fehéres. Amikor kivettem a sütőből, vékonyan megkenem tejföllel, letakarom valamivel, ami nem ér a tésztához - pl. másik tepsi vagy tálca, s rövid időn – 10-15 percen belül fogyasztható.

Sok sikert és jó étvágyat kíván
Bernáth Magdi

Alkategóriák

Történelmi pincesor rekonstrukciója és a szőlőtermelés hagyományai Gyöngyöspatán.